15 évet szövetkezetben dolgoztam ágazat vezetőként; az 1980-as évek végén aktívan bekapcsolódtam a rendszerváltásért zajló küzdelembe, részt vettem a Lakitelki Találkozón, majd a Független Kisgazdapárt városi, majd megyei végül országos tisztségviselője, 1994-2002 között országgyűlési képviselője voltam. Visszavonulva a politikától, 2002-2013-ig Herceghalomban az Állattenyésztési Kutatóintézetben dolgoztam, azóta nyugdíjas vagyok. 1984-ben választottak meg tatai presbiternek, azóta folyamatosan szolgálok a gyülekezetben. 1990-ben a tatai egyházmegye főjegyzőjének, melyet 3 cikluson át szolgáltam, majd 2008-ban az egyházmegye gondnokának, 2014-ben újraválasztottak. Egyházkerületünk Tanács és Közgyűlésein 1990 óta részt veszek, hálát adok a Megváltó Urunknak, hogy sok hűséges tanítványától tanulhattam. 1978-ban házasodtam, feleségem Nagy Julianna védőnő, aki hűségesen több mint 40 évet szolgált Bajon, nyugdíjazásáig. Életünket, közös szolgálatunkat az Úr Jézus 3 gyermekkel és 6 unokával áldotta meg, gyermekeink és házastársaik hűséges reformátusok, és elfogadták életük Megváltójának Úr Jézust. Szeretett Testvéreim az Úrban! Püspök Úr a cikluszáró püspöki jelentésében a tatai egyházmegyét nevezte meg a legerősebb egyházmegyének. Megválasztásom esetén Isten segítségével a 30 évi aktív egyházmegyei szolgálatom tapasztalatait szeretném átadni a többi egyházmegyének is. Imádkozva és Dolgozva Mindkettőre nagy szükség van, de ha felcseréljük a sorrendet a nagy hajtásban, baj van! A 30 év alatt különböző vérmérsékletű szolgatársakkal dolgozhattam együtt, de gondjainkat imádságban az Úr Jézus előtt letéve, erőt kaptunk a megoldásra. Véleményem szerint a világi tisztségviselőnek is elsősorban lelki vezetőnek kell lennie, személyes életével, hitével hirdetni Megváltó Jézusunk örömüzenetét: " mert én élek, és ti is élni fogtok" (Ján14,19). Legfontosabb feladatomnak Dunántúl kis gyülekezetei sorvadásának megállítását tartanám. Nagyon fontos a megelőzés! Sok gondnok, hűséges presbiter magára marad egy kis gyülekezet nagy gondjaival; segíteni kell őket, hogy hűséges szolgatársaikat, utódaikat megtalálják. Ahol a lelkész mellett a gondnok, a presbiter, vagy egy-két gyülekezeti tag rendszeresen összejön imádkozni, az egyházközség gondjait, örömeit felvállalja, ott van Remény! Az egyházkerület, egyházmegyék vezetőinek ehhez kell minden lelki, anyagi segítséget megadni! Intézményeink bővülésével sokan igénybe veszik az egyházi szolgáltatásokat, de élő hitre, rendszeres, folyamatos kapcsolattartásra gyülekezeteinkkel kevesen vállalkoznak. Miért? Mert Úr Jézus szolgája lenni, az életfogytig tartó boldog büntetés. Törekedni kellene, hogy temetés, keresztelő, konfirmáció, házasságkötés után jusson idő a lelkipásztornak az érintett családok meglátogatására; ezeknek a találkozóknak a megszervezésében sokat segíthetnének a gondnokok, presbiterek. A rossz hírek pár nap alatt végig söpörnek az egész Dunántúlon; törekedjünk arra, hogy a jó hírek, jó módszerek is eljussanak mindenhová és kövessük őket! Fiatalon kezdtem az egyházi szolgálatot, hálával gondolok azokra, akikkel együtt szolgálhattam. Talán nem volt hiábavaló hűségünk, kitartásunk amit az Úr Istentől kaptunk és ígérete szerint kapunk. Erről a kegyelemről, irgalomról szól szép énekünk: Nagy irgalmú Úr Isten, kíméljed szolgádat; Ne hagyj végleg elvesznem, bár áll minden vádad; Semmi más nem lehet, bűneim váltsága, csak Fiad halála. Ebben a hitben és reménységben, az Úr akaratát elfogadva kérem Isten áldását mindnyájunk életére,

szeretettel: Gyimóthy Géza